Kirúgták, elküldték vagy lemondott? Így távozott Magyar Péter a jól fizető bizalmi pozícióból!

Exkluzív interjút készített Magyar Péter magyar ellenzéki vezetővel a német Deutsche Welle. A beszélgetést hallgatva az embernek az a kellemetlen érzése támad, hogy újabb propagandaanyaggal kell szembesülnie, hiszen a riporter eleve csak olyan kérdéseket tett fel, amelyekre Magyar kényelmesen válaszolhatott, amelyek csak az általa rajzolt képet erősítették meg, még véletlenül sem merültek föl a Tisza-vezér politikai karrierjének sötét pontjai, erkölcsileg vállalhatatlan momentumai – mutat rá a Faktum. 

Az oknyomozó portál szerint szerepelnek kimondottan hamis állítások is az anyagban, a Deutsche Welle riportere például a következőképpen mutatja be Magyart: „maga is kormányzati bennfentes volt Orbán miniszterelnöksége alatt, de egy korrupciós botrány miatti tiltakozásul távozott a kormányzó Fidesztől és minden államilag finanszírozott állásáról lemondott.” A Faktum utánajárt, mennyire felel meg ez az állítás a valóságnak.

A beszélgetést szintén szemléző Hungarian Conservative a következővel egészíti ki az állítást: 

„Ez a kijelentés önmagában is torzítja Magyar politikai karrierjének idővonalát és kontextusát. Igaz ugyan, hogy korábban több jól fizető állami tisztséget is betöltött – például a Magyar Diákhitel Központ vezetője, illetve az MBH Bank felügyelőbizottságának tagja –, de ezekről a tisztségekről a korrupciós botrány miatti tiltakozásul nem mondott le. Sokkal inkább azelőtt távolították el ezekről a posztokról, hogy 2024 februárjában kirobbant a botrány, amely Novák Katalin volt magyar államfő és Magyar volt felesége, Varga Judit volt igazságügyi miniszter lemondásához vezetett.”

Magyar Péter természetesen már korábban is állította, hogy két állami társaságban betöltött pozíciójáról és részben állami tulajdonú MBH Bankban viselt felügyelőbizottsági tagságáról maga mondott le, azonban az illetékes minisztériumok cáfolták állítását. A Nemzetgazdasági Minisztérium például így reagált a sajtó megkeresésére: 

„Magyar Péter az MBH Bank felügyelőbizottságának magyar állam által delegált tagja. Felügyelőbizottsági jogviszonyának kezdete 2022. szeptember 1., díjazása: havi bruttó 1,5 millió forint. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2024. január 18-án kezdeményezte a megbízás visszavonását.”

Azaz az említett állásokból Magyart már jóval a volt feleségét érintő kegyelmi ügy előtt menesztették. A Magyar Nemzet annak idején így foglalta össze Magyar hamis nyilatkozatai mögött álló tényeket:

„Varga Judit exférje mindemellett az állami tulajdonú Volánbusz Zrt.-től további havi bruttó 1,16 millió forintot tehetett zsebre. Összességében elmondható, hogy Magyar Péter (…) csak akkor kezdte bírálni a kormányt, miután az elmúlt hetekben megszűnt mind a két, milliós díjazással járó megbízatása. Ugyanis tavaly év végéig Magyar Péter összesen havi bruttó 2,66 millió forintot vehetett fel a Volánbusztól és az MBH Banktól.”

A 24.hu  Magyar Péter vagyonnyilatkozata alapján azt is összeszedte, hol dolgozott és mennyit keresett a Tisza Párt vezetője korábban. Íme a lista: 

mennyit keresett a Tisza Párt vezetője korábban. Íme a lista:

• MBH Bank Nyrt., felügyelő bizottság tag (2022. szeptember – 2024. február) – havi 1,5 millió forint
• Hodler Alapkezelő Zrt., jogi igazgató (2022. április – 2024. március) – havi 3 millió forint
• Diákhitel Központ Zrt., vezérigazgató (2019. június – 2022. február) – havi 3,5 millió forint
• Diákhitel Központ Zrt., igazgatósági tag (2021. január – 2022. július) – havi 400 ezer forint
• Magyar Közút Zrt., igazgatósági tag (2022. augusztus – december) – évi 1,875 millió forint
• Magyar Közút Zrt., igazgatósági tag (2023. január- december) – évi 1,475 millió forint
• Magyar Közút Zrt., igazgatósági tag (2024. január- február) – évi 1,794 millió forint
• Hiventures Zrt., befektetési bizottsági tag (2021 – 2024. február) – havi 400 ezer forint
• Volánbusz Zrt., igazgatósági tag (2023. április – december) – havi 1,1 millió forint

Mindezek fényében világosan látszik, hogy a Magyar Péter kormányzati körökből való távozását bemutató történet, amelyet a Deutsche Welle interjúja is kritikátlanul átvett, jelentősen eltér a dokumentált tényektől. Az állami pozíciók sorozatos megszűnése nem az általa hangoztatott morális felháborodás következménye volt, hanem korábbi, jellemzően 2023 végén vagy 2024 elején történt menesztések eredménye – mutat rá a portál.

Nyitókép: Faktum